Hamis vallomás

A Hamis vallomás című kiállítás témája az 1883-ban zajlott tiszaeszlári per, amely szorosan összefonódott a modern magyarországi antiszemitizmus születésével és később fontos eleme lett a szélsőjobboldal történelemképének és a rá épülő nemzeti mártirológiának.

A Hangos hely című fotósorozat Solymosi Eszter, a Tiszaeszláron eltűnt lány mai, szélsőjobboldali kultuszát és a neki állított sírt dokumentálja. A Csendes hely 1 üres állapotában mutatja meg az egykori tárgyalótermet, a Csendes hely 2 a be-tonfallal körbevett, jeltelenül hagyott tiszaeszlári zsidó temetőt.

A kiállítás központi darabjai, a Hamis vallomás (a Verzió egy verziója) és a Hamis vallomás (3. verzió) Erdély Miklós klasszikus filmjének átiratán keresztül dolgozzák fel a per történetének egyik kulcsjelenetét. A két videón egy-egy kórus és a szólisták előadásában, két különböző változatban látjuk, amint Scharf Móricnak, a fiatal zsidó fiúnak betanítják a később többször elismételt vallomást.

Németh Hajnal „a történet újrajátszásának újrajátszása által átirányítja a figyelmet a jelenre. Megvalósítja azt a verziót, amelynek kerete már nem a tizenkilencedik század végi vidéki Magyarország, hanem egy jelenbeli munkahely, egy iroda, ahol mindenki teszi a dolgát, mintha nem történne semmi.” (KissPál Szabolcs)

A kiállításon bemutatott fotók, videók és objektek az egyéni és a közösségi emlékezetet és identitást, az elsajátítás pszichológiai és kulturális folyamatait, az antiszemita tanúság és a nemzeti mártirológia sajáttá tételét vizsgálják.