Vérvád-perek a modern korban
A tiszaeszlári per társadalom- és jogtörténeti vonatkozásai




A beszélgetés a Hamis Vallomás című kiállításhoz kapcsolódó programsorozat második eseménye.
A tiszaeszlári per volt az első azoknak a pereknek a sorában, amelyeket 1883 és 1913 között (Kelet-)Európában rituális gyilkosság vádjával indítottak, és ily módon az első, amelyben a modern jogrendszer keretei között kellett dönteni egy középkori eredetű, a vallási alapú zsidóellenesség korából örökölt vádról. Mennyiben volt modern jelenség a tiszaeszlári per, és mennyiben volt a „középkor továbbélésének”, a modernizáció megkésettségének az eredménye? Milyen társadalom- és jogtörténeti okai vannak annak, hogy a 19. század végi, 20. század eleji vérvád-perek épp Kelet-Európában zajlottak?
A beszélgetés résztvevői: Kende Tamás, Kövér György, Stipta István
Moderátor: Kékesi Zoltán
A program nyelve magyar.