Z generáció
A hangművészet és a zenetechnika orosz úttörői 1910-től az 1930-as évekig
![Dev1 A3](/img/28718470-869f-4ea6-a1b2-23058c5d9a95/dev1-a3.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=4961%2C3508%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![Dev1 A3](/img/80397b97-2ff3-4bea-bf0c-54cc1ebf078d/dev4-a3.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=4961%2C3508%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![Dev1 A3](/img/1913347a-3748-49c8-b30d-e5febb2e672f/soviet-palace-reverb-a3.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=3508%2C4724%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
Variofon, teremin, terpsziton, ritmikon, emiriton, ekvodin, grafikus hang – hogy csak néhányat említsünk a forradalmaktól, háborúktúl és diktatúrától sújtott, XX. század eleji Szovjet Oroszország szédületes innovációi közül.
Míg a forradalom utáni orosz avantgárd művészet és zene története jól dokumentált, a hang kutatóinak, a hangszerkészítőknek, az új zenei technológiák megteremtőinek neve, munkássága feledésbe merült. Talán az egyetlen kivétel Leon Theremin, az első elektronikus hangszer, a teremin megalkotója.
Az alkotóközösség sorsát és munkásságát azonban megpecsételte az, hogy elképzelései és céljai összeegyeztethetetlenek voltak a totalitárius állammal. A harmincas évek végére e kulturális és szellemi elit gyakorlatilag eltűnt, nyomuk sem maradt a történelemben és a tankönyvekben. Ám számos, akkoriban utópisztikusnak tűnő találmányukat évtizedekkel később külföldön megvalósították, ma is használjuk őket, bár valódi eredetükről fogalmunk sincs.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy bemutassa a kor néhány kiemelkedő alkotóját és azok munkásságát, miközben a húszas évek orosz művészeti utópiáját igyekszik körvonalazni.