Propaganda, zene és zaj

ONLINE kiállítás

2005. január 1.
2005. december 31.
A virtuális kiállítás célja a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és a szólásszabadság előmozdítása. A weboldal a legolcsóbb, legegyszerűbb és talán legelterjedtebb médiumot, a rádiót helyezi a középpontba, Közép- és Kelet-Európa közvetlen múltjának vizsgálatakor.
Kiállítás
virtuális kiállítás
Tom BASS
A virtuális kiállítás célja a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és a szólásszabadság előmozdítása. A weboldal a legolcsóbb, legegyszerűbb és talán legelterjedtebb médiumot, a rádiót helyezi a középpontba, Közép- és Kelet-Európa közvetlen múltjának vizsgálatakor.

A virtuális kiállítás célja a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és a szólásszabadság előmozdítása. A közvélemény, a véleménynyilvánítás és a gondolkodás folyamatosan fenyegetett értékek. A nyílt kommunikáció korlátozása és az információkhoz való hozzáférés megakadályozása a közvélemény és a közgondolkodás manipulálásának fő eszközei. Ezen alapvető szabadságjogok védelmében a Nyílt Társadalom Archívum arra törekszik, hogy a nyilvánosságot felvilágosítsa a cenzúra veszélyeiről, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséről, és arról, hogyan lehet ellenállni ezeknek az ellenőrzési módszereknek.

A weboldal a legolcsóbb, legegyszerűbb és talán legelterjedtebb médiumot, a rádiót helyezi a középpontba, Közép- és Kelet-Európa közvetlen múltjának vizsgálatakor.

Müncheni stúdiójából a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió több mint negyven éven át olyan híreket sugárzott, amelyek a Vasfüggöny mögött cenzúrázva voltak. Ezeket a rádiószolgálatokat „otthoni” stúdió formájára tervezték, és újságírók, disszidensek, emigránsok, besúgók és mások hálózatától függtek, akik hozzájárultak a tudósításokhoz. A cél a kapitalista eszmék és gyakorlatok széles körű terjesztése és előmozdítása volt, mely a kommunizmus doktrínájának is ártott – azaz célja a propaganda volt.

A kapitalista életmóddal kapcsolatos „igazság” bemutatására irányuló szélesebb körű stratégia részeként a kulturális és zenei programokat tekintették a legjobb diplomácia eszköznek. A jazz és a rock progresszív üzenete volt talán a legnagyobb hatással a kor lázadó stílusait és attitűdjeit átvenni vágyó hallgatókra; ezeket még csábítóbbá tette, hogy hivatalosan nem támogatták, ha nem is tiltották.

A rádiók sikerét nehéz volt mérni a szovjetek és a szatellitállamok zavarása miatt. Ebben az információs háborúban mindkét fél nagyobb, erősebb adókkal és technikákkal válaszolt, hogy elkerülje a másikat. Ez a zajblokád egyben a politikai helyzet mércéje is volt – csökkent az enyhülés idején, nőtt a zavargások és felkelések idején, és végül megszűnt a glasznoszty és a peresztrojka alatt.

Valóban a rádió és az információs bomba volt az, ami megnyerte a hidegháborút és ledöntötte a berlini falat?

És mi történt a rádióval a kommunizmus bukása után?

Az államok nem változtatták meg prioritásaikat; továbbra is felismerik, hogy az információ a háborúk megnyerésének stratégiai kulcsa. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió továbbra is működik, bár a közép- és kelet-európai és a Független Államok Közössége területén már nem sugároznak. A rádió Prágába költözött, és most olyan háborús övezetekbe sugároz, mint Irak és Afganisztán, kiegészítve az amerikai hadsereg erőfeszítéseit, amely repülő stúdiókkal, műsorszóró és zavaró stúdiókkal felszerelt C-130-as repülőgépekkel igyekszik ellensúlyozni azt a közvélekedést, hogy Amerika háborúban áll az iszlámmal, miután legyőzte a kommunizmust.

A rádiózás azonban már a berlini fal leomlása előtt reneszánszát élte az amatőrök kezében. A marginális csoportok az anarchistáktól az aktivistákig mind felismerték, hogy a rádió egy olcsó, hozzáférhető médium, és visszaszerezték a rádióhullámokat az államoktól és a vállalatoktól. Emellett a rádiótechnológia gyors elterjedése két viszonylag új és olcsó módszer, a mikro-FM adók és az internet révén lehetővé tette, hogy a rádiózás ismét virágzásnak induljon azok számára, akik hozzáférnek a felszereléshez és rendelkeznek a megfelelő képességekkel.

Az Archívum tisztában van azzal, hogy a fejlődő világban sok ember számára a rádió talán még mindig a legfőbb információforrás. Egy rádióadó létrehozása egyének és közösségek mozgósításával, még ha csekély költségvetésből is, a megfelelő know-how és hozzáférés birtokában könnyen megvalósítható. Ebben azoknak a magánembereknek és intézményeknek lehet kulcsszerepe, akik számára fontos az információs szabadság és az oktatás, mivel az államok gyakran inkább az ellenfél szerepében vannak, és inkább nehezíteni szokták a szabad információáramlást.

Arra kérjük Önöket, hogy nyissák ki a fülüket, és hallgassák meg a rádiózás múltját, jelenét és jövőjét, és eközben győződjenek meg arról, hogy értik, ki és miért áll a mikrofon mögött.

A projektet a Nyílt Társadalom Archívum támogatta, a Fritt Ord Alapítvány nagylelkű hozzájárulásával.

Az online kiállítás az alábbi linken érhető el. (Angol nyelven).