Olimpia és politika
Berlin & Barcelona 1936
kiállítás design l exhibition design by RAJK László
Arbeiderbevegelsens arkiv og bibliotek (Arbark), Oslo
Archivio de Salamanca, Centro de la Memoria Histórica, Salamanca
Arxiu Fotogràfic de Barcelona
Arxiu Històric de la Ciutat de Barcelona
Arxiu Municipial de Barcelona
Arxiu Nacional de Catalunya, Barcelona
Architekturmuseum, TU-Berlin
Biblioteca de l'Esport de la Generalitat de Catalunya, Esplugues de Llobregat
Biblioteca Nacional de España, Madrid
bpk – Bildagentur für Kunst, Kultur und Geschichte
Bundesarchiv
Deutsches Rundfunkarchiv, Potsdam
Deutsches Historisches Museum, Berlin
Fortepan
Fundación Barcelona Olímpica / Museo Olímpico de Barcelona
Fundació Pau Casals, Barcelona
Institut Cartogràfic de Catalunya, Barcelona
International Institute of Social History, Amsterdam
Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, Budapest
Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapest
Magyar Vívó Szövetség, Budapest
MaNDA – Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Nemzeti Sportközpontok
Politikatörténeti Intézet, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Budapest
Stadsarchief, Amsterdam
Tamiment Library & Robert F. Wagner Labor Archives, ALBA (Abraham Lincoln Brigade Archives), New York
The Olympic Television Archive Bureau, London
Ullsteinbild
United States Holocaust Memorial Museum, Washington D.C.
Warwick University, Modern Records Centre, Coventry
1936 nyarán két európai város is olimpia megrendezésére készült: míg Berlinben a náci rezsim az akarat diadalának apoteózisát, a XI. Nyári Olimpiai Játékokat szervezte, addig Barcelona az Olimpíada Populart (Népi Olimpiát, Népek Olimpiáját vagy Munkásolimpiát) készítette elő. A spanyol köztársasági kormány, amely elkötelezett híve volt a náci olimpia nemzetközi bojkottjának, a szolidaritáson, az egyének, régiók, nemzetek békés vetélkedésén alapuló munkásolimpiával alternatívát akart mutatni a mindinkább politikai propagandát, üzleti látványosságot és nacionalista versengést szolgáló hivatalos Olimpiai Játékoknak. A berlini játékok megnyitását fanfárok, Richard Strauss Olimpiai Himnusza, Wagner Mesterdalnokokjának nyitánya és az olimpiai harang kondulása hirdette. Barcelonában az Olimpíadán részt venni szándékozó munkások ezreinek énekét elnyomta a polgárháború ágyúinak döreje. A tervezett megnyitó ünnepség előtt egy nappal Francisco Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre, másnap már Barcelonában is ropogtak a fegyverek. A Munkásolimpia meghiúsult, a megnyitó elmaradt, ám a világ minden tájáról érkezett sok ezer munkássportoló közül sokan Spanyolországban maradtak, hogy a Nemzetközi Brigádokat megalapítva, a köztársaságiak oldalán harcoljanak, többek között a Franco csapatait támogató, a spanyol városokat porig bombázó német Condor Légióval szemben. Barcelonában, illetve a spanyol polgárháborúban tapasztalhatta meg először a világ annak a rendszernek a lényegét, amely az Olimpiát ilyen tökéletesen és a tisztánlátást elvakítva használta föl politikai propagandájának céljaira.
A berlini Nyári Olimpiai Játékok és az Olimpíada Popular 80. évfordulója alkalmából az Olimpia és politika – Berlin / Barcelona 1936 című kiállítás azt szándékozik bemutatni, hogy ezek a nemzetközi sportesemények hogyan váltak az ideológiai harc terepévé. A két olimpia egymással radikálisan szembenálló ideológia alapján, eltérő célok érdekében, a világról, a sportról, a versengésről, az emberi testről, a valódi teljesítmény lényegéről vallott eltérő elképzelések jegyében szerveződött. A barcelonai Munkásolimpia a berlini Olimpiának, a Nemzetközi Olimpia Szövetség által támogatott olimpiai játékoknak kívánt alternatívát állítani. A kiállítás archívumi forrásokat (híradórészleteket, filmeket, fotókat stb.) felhasználva, a barcelonai munkásolimpia tükrében mutatja be a berlini játékok kéthetes, egy szörnyű világtragédia képét előrevetítő látványosságát.
A kiállítás videódokumentációja megtekinthető a Blinken OSA Archívum YouTube csatornáján.