Az én naplóm – a ti híreitek. Daniela Comani: Én voltam

Az 56-os forradalom hatvanadik évfordulóján a budapesti Goethe Intézet és a Blinken OSA Archívum bemutatja AZ ÉN NAPLÓM – A TI HÍREITEK című kiállítást. Tudatosan választottunk olyan látószöget, amely „kívülről” tekint vissza a forradalom napjaira. Egyfelől az időben: Daniela Comani Berlinben élő képzőművész nagy formátumú munkája, az Én voltam. Napló 1900–1999 a teljes 20. századot mutatja be 365 fiktív naplóbejegyzésben, és mindvégig arra kényszerít, hogy a tettesek nézőpontját foglaljuk el. Másfelől Magyarországot is elhagyjuk, hogy kívülről tekinthessünk vissza a hatvan éve történtekre. Hogyan reagált más fővárosokban a sajtó a viharos magyarországi eseményekre? Daniela Comani művészi munkája mellett a Blinken OSA Archívum gyűjteményében található korabeli sajtóanyagok, fotók és híradók mutatják meg, hogy Reykjavíktól Buenos Airesig mennyire intenzívek voltak a reakciók világszerte.

Daniela Comani Én voltam. Napló 1900–1999 című műve a 20. századi világtörténelem 365 jelentős eseményét (többek között a magyar forradalom kitörésének napját, 1956. október 23-át) rendezi sorba és mutatja be saját személyes történeteként. A hagyományos történeti kronológia mellőzése és az egyes szám első személyben elbeszélt történet miatt a valós történelmi események intim közelségbe kerülnek és szinte fiktív színezetet kapnak, ugyanakkor a mű arra is rámutat, hogy ezek a nagyon is valós múltbéli történések folyamatosan felbukkanak és hatnak a jelenben is. Comani naplója egyszerre személyes és univerzális, egy ember életének egyetlen évébe sűrítve az egyetemes történelemírás egy egész évszázadára vonatkozó történetét.

A személyes és közösségi narratívák, a nemzeti és nemzetközi kontextusok váltakozásán keresztül a AZ ÉN NAPLÓM – A TI HÍREITEK című kiállítás, hasonló módon, szokatlan szemszögből – a nyugati világ különböző reakcióin keresztül – mutatja be a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. 1956 őszén Magyarország került a világsajtó figyelmének középpontjába: a forradalom eseményei valósággal megbabonázták a világot. A magyar forradalmat, ahogy a lengyelországi eseményeket sokan úgy fogadták, mint a kelet-európai szovjet befolyást érintő első komoly fenyegetést. Mások az „új októberi forradalmat” üdvözölték benne, egy olyan lehetőséget, amely a kommunizmus megreformálására teremthet alkalmat a sztálinista rezsimek hibái után. A forradalom leverését övező heves viták komoly indulatokat szültek az egész világon. A szovjet beavatkozás azonnali és erőteljes reakciókat váltott ki a vasfüggönyön túli olvasókban is: hatalmas (és néha utcai agresszióba hajló) tömegdemonstrációkat tartottak, emellett széleskörű segélynyújtási kampányok indultak a magyar menekültek megsegítésére. A magyar forradalom révén a hidegháború feszültséggel terhes légköre a nyugati világban is beköltözött az otthonokba, sokak számára személyes üggyé változtatva egy másik országban történt eseményeket.

A kiállítás a Blinken OSA Archívum és a budapesti Goethe Intézet együttműködésében valósult meg.
A kiállítás az Amerikai Egyesült Államok egykori magyarországi nagykövete, Donald Blinken és felesége, Vera Blinken támogatásával valósul meg.