Az élők és holtak archívuma

„Egy bizonyos kínai enciklopédia, A jóravaló ismeretek égi gyűjteménye szerint ugyanis az állatok lehetnek a) a Császár állatai, b) balzsamozottak, c) idomítottak, d) malacok, e) szirének, f) mesebeliek, g) kóbor kutyák, h) olyanok, amelyek ebben az osztályozásban szerepelnek, i) őrülten rázkódók, j) megszámlálhatatlanok, k) olyanok, akiket a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek, l) másfajták, m) olyanok, akik az imént törtek össze egy vázát, n) olyanok, akik távolról légynek tűnnek.”
(Jorge Luis Borges, A John Wilkins-féle analitikus nyelv)

Az OSA Archivum, együttműködésben a Budapesti Állatkerttel, kiállítást rendezett az osztályozás/taxonómia és az archívum közötti kapcsolatról. A kiállítás az archívum három szintjét és az azoknak megfelelő osztályozási rendszert/logikát mutatta be:

1. Az első, háromdimenziós rész egy, az Állatkertből áthozott növénygyűjteményt (és állatokat, főként vagy kizárólag madarakat) mutatott be. Az Állatkert szisztematikusan gyűjt növényeket a világ minden tájáról – bennünket elsősorban, bár nem kizárólag, a trópusi növények érdekelnek –, és egyéni gyűjtőknek is segít, helyet biztosítva azoknak a növényeiknek, amelyek kinőtték egy magánlakás kereteit. Az Állatkert növénygyűjteményéből/archívumából véletlenszerűen kiválasztott részhalmazt – mint valóságos archívumot – állítottuk ki az OSA Archivumban. A növényeket – fizikai tárgyak kollekcióját –, az állatkerti rendszerezéshez hasonlóan mi is gyűjteménybe rendeztük, miközben a rendszer mögötti osztályozási elveket is láthatóvá tettük. Az installáció fizikai tárgyak, azok egymáshoz való térbeli viszonyának, illetve a mögött meghúzódó összefüggéseknek archívuma lett. A kiállítás első rendje valódi archívumi anyagokat is magában foglalt – terveink szerint a kiállítótermet webkamerák kötik össze raktárainkkal.

Az élőlények és az archívumi anyagok is megfelelő jelzetet, (a linnéi binomiális nómenklatúra szerinti) nevet és (a levéltári hivatkozási szabályok szerinti) hivatkozást kaptak. A linnéi rendszer vezeti át a látogatót a következő szintre.

2. A második, kétdimenziós rész – születése tricentenáriumának alkalmából – Linné munkásságára, taxonómiai rendszerére, valamint a linnéi taxonómia és általában az osztályozás jellegére, logikájára és problémáira koncentrált.

Ebben a részben herbáriumokat, mintapéldányokat, illusztrációkat, metszeteket és katalógusokat állítottunk ki. A herbáriumokat és mintapéldányokat két minőségükben, mint fizikai tárgyakat, gyűjteményeket, illetve mint az első szinten felvonultatott tárgyakról szóló információk hordozóit mutattuk be. Amikor csak lehetséges, a kiállítás első szintjén bemutatott tárgyakra segédletek és kártya-katalógusok utalunk vissza.

A kiállítás második rendje egyszerre akart kézzelfogható és elvont lenni. Linné életéhez és munkásságához kapcsolódó tárgyakat mutattunk be (múzeumi gyűjteményekből származó tárgykatalógusokat, herbáriumokat, periódusos táblázatokat), de egyúttal az osztályozással általában felmerülő kérdéseket és komoly elméleti problémákat is igyekeztünk megválaszolni.

3. A kiállítás harmadik, virtuális része a gyűjtemények és osztályozási rendszerek harmadik rendjével foglalkozik: digitális gyűjteményekkel és katalógusokkal, és kollaboratív osztályozási rendszerekkel, amelyek középpontjában az információ, gyűjtemények, tudás, taxonómiai projektek új rendszerezési elve/logikája áll.

Célunk a különféle digitális gyűjtemények bemutatása is volt, mint például a Human Genome Project, vagy a linnéi taxonómia digitális újrafeldolgozásával kapcsolatos kezdeményezések, így a Global Taxonomy Initiative, a The Barcode of Life Initiative, a Taxonomic Databases Working Group, vagy a Tree of Life web project.

A kiállításnak ezen pontján a biológiai szálat ismét összekötöttük a megfelelő archívumi szállal. A harmadik rend így új levél- és könyvtári klasszifikációs projekteket mutatott be, mint amilyenek az Online Computer Library Center, amely a Dewey tizedes osztályozási rendszert kezeli, az ISBN.nu, az aura (Advanced User Resource Annotation) projekt, a Thinglink, és nem utolsósorban az Institute of Record, az OSA Archivum folyamatban levő munkája, amelynek célja egy kollaboratív, digitális, történeti iratmegosztó archívum létrehozása.