A tényeken múlik
Gyűjtemények és közösségek
kiállításdesign / exhibition design: NEMZETES Ferenc
grafika / graphic design: BENKŐ Bálint, GŐCZEY Luca / Studio VAN
társkurátorok I co-curators
KÓCZÉ Angéla, CEU Romani Studies Program
HANZLI Péter, Háttér Archívum és Könyvtár / Háttér Archive and Library
Budapest100 – KÉK Kortárs Építészeti Központ / Hungarian Contemporary Architecture Centre
CEU Romani Studies Program
Fortepan
Háttér Archívum és Könyvtár / Háttér Archive and Library
Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál / Verzió International Human Rights Documentary Film Festival
Fennállásának közel harminc éves története során a Blinken OSA Archivum működését, így archívumi, kutatási, oktatási és nyilvános programjait a nyitottság és a hozzáférhetőség elvei határozták meg. Ugyanebben a szellemben született A tényeken múlik: Gyűjtemények és közösségek című kutatási és kiállítási projekt is, amely első ízben mutat be válogatást a gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjaiból, és amely az Archivum közösségeinek és közönségeinek kínál elmélyülésre érdemes, vitára sarkalló, felfedezésre váró témákat. Célunk, hogy a gyűjteményt különböző közösségek bevonásával tegyük élővé: kezdve saját munkatársainkkal, kutatókkal, diákokkal, adományozókkal és látogatókkal.
Az elmúlt években az Archivum arra törekedett, hogy a levéltári kutatásokban korábban alulreprezentált vagy figyelmen kívül hagyott közösségekkel is kapcsolatba lépjen. Az olyan projektek, mint az Előbújó dokumentumok, amely a Háttér Archívum és Könyvtárral együttműködve vizsgálja az LMBTQI+-történelmet Közép- és Délkelet-Európában, valamint a Romaversitas és a CEU Romani Studies Programjával együttműködésben folyó, a roma történelemmel és örökséggel kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás jól illusztrálják ezt az új megközelítést. Ezek a kezdeményezések arra ösztönöztek bennünket, hogy új, befogadóbb szellemiségű levéltári gyakorlatokkal kísérletezzünk, amelyek megkérdőjelezik az iratok kiválasztásának, feldolgozásának és értelmezésének eddig alkalmazott módszereit. Az elmúlt hónapok során kisebb és nagyobb körökben vitattuk meg ezeket a kérdéseket, miközben a számunkra legfontosabb és legkedvesebb gyűjteményi darabok közül válogattunk. A beszélgetésbe természetesen bevontuk a fent említett közösségek képviselőit is.
A kiállítás ennek a közös munkának és számtalan beszélgetésnek az eredménye, és különböző korszakokat, területeket, témákat és nyelveket felölelő dokumentumokat mutat be. Az Archivum gyűjteményeinek sokasága és sokfélesége, valamint a mindennapi levéltári munka (digitalizálás, leírás stb.) néha elvonja a figyelmet az egyes tárgyakról. Az itt kiállított dokumentumok (újra)felfedezése ezért olyan volt, mintha rejtett drágakövekre bukkantunk volna. Miközben újraismerkedtünk különböző gyűjteményeinkkel, számos kapcsolódási pontot is felfedeztünk köztük: például a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Kutatóintézet iratai, az emberi jogi gyűjteményeink, a különböző nemzetközi szervezetek archívumai és a személyes dokumentumok között. Ezek a kapcsolódási pontok egyben egy nagyobb léptékű történetet is felvázolnak a közép- és kelet-európai társadalmak 1950-es évektől kezdődő (lassú) ébredéséről is, elmesélik a bizalom (és a közösség) kiépítéséért és védelméért küzdő fáradhatatlan emberek történetét, akik a hidegháború éveiben és azt követően is a társadalomnak akartak hangot adni (nem ritkán a hatalommal szemben). Sokféleségük dacára az Archivum gyűjteményei egységes értékeket és eszméket jelenítenek meg, amelyek a társadalmak, közösségek és demokráciák megerősödését célozzák. Kiállításunk a dokumentumok mellett ezeket az értékeket is kiemeli, miközben felhívja a figyelmet arra a kollektív folyamatra, amelynek során elmerülünk az Archivum állományában, megosztva a látogatóval az archívumban elrejtett történetek felfedezésének örömét.