A Krím
Emine Ziyatdinova kiállítása
A Krím című kiállítás Emine Ziyatdinova családjáról és a krími tatár közösségről szól: az Otthonra találás tapasztalatáról a félsziget 2014 márciusában történt orosz annexióját megelőző és követő bonyolult geopolitikai környezetben. Ziyatdinova a fényképezőgép és a kamera segítségével próbál választ találni kérdéseire: Ki vagyok én? Hová tartozom? Mi az Otthon? Fényképekből és videófelvételekből álló sorozatában olyan családtörténeket tár föl, amelyeket a szovjet és orosz propagandisztikus elbeszélések eltorzítottak vagy láthatatlanná tettek. A dédnagyapa, akit a szovjetek 1937-ben üldöztek, mert még a kollektivizálás előtt földtulajdonos volt és bérmunkásokat alkalmazott. A nagyszülők, akiket hamisan vádoltak a nácikkal való együttműködéssel, és erőszakkal deportáltak őket otthonukból Közép-Ázsiába, valamint a rokonok, akik nem élték túl a fáradságos utazást, a nehéz körülményeket és a rossz bánásmódot. A szülők, akiknek a szovjet propaganda szövevényes világában kellett visszanyerniük identitásukat, és 1990-ben visszaköltöztek szülőföldjükre.
A sorozat reflektál a Krím 2014-es orosz annektálására is, amikor a krími tatárok mint csoport ismét az állami politikai üldözés célpontjaivá váltak. A fotók a krími mindennapi élet és táj csendes pillanatait örökítik meg, miközben képről képre szinte láthatatlanul növekszik a politikai feszültség. Az otthonosság érzését az elnyomó állami politikai gépezet és a propaganda erősödésével fokozatosan felváltja a bizonytalanság és a félelem.
A fényképek 2008 és 2016 között, a videók 2015–2016-ban készültek.
A kiállítás a Blinken OSA Archivum és a CEU Invisible University for Ukraine együttműködésében valósult meg.