6 Sztálinváros
Sztálinról elnevezett városok
![6 Stalin](/img/d0c399ce-60f0-4939-b13c-b1004d7e44fc/6-stalin.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=3410%2C2415%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/5b13902e-0cc7-4cf8-bb7d-21720a51e9ad/6-stalin-2.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=3030%2C3057%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/96929474-a061-4031-8bdc-a736bafee6fb/6-stalin-3.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=3660%2C2526%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/dscn2937.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/dscn2934.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/dscn2931.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/fb904271-60e7-4714-91d6-fc85e4475c50/dscn2929.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/fb904271-60e7-4714-91d6-fc85e4475c50/dscn2927.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/fb904271-60e7-4714-91d6-fc85e4475c50/dscn2899.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/fb904271-60e7-4714-91d6-fc85e4475c50/dscn2926.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
![6 Stalin](/img/fb904271-60e7-4714-91d6-fc85e4475c50/dscn2893.jpg?fm=jpg&q=35&fit=max&crop=2560%2C1920%2C0%2C0&h=1200&w=1200)
A kiállítás átfogó képet ad azokról a városokról, amelyek 1949 után Kelet-Európa országaiban Sztálin nevét kapták: Katowice, Eisenhüttenstadt, Dunaújváros, Brassó, Várna és a már a húszas években a generalisszimuszról elnevezett Sztálingrád. Mind az újonnan épült, mind a történelmi városok átnevezésével létrejött Sztálinvárosokban jelentős munkálatok folytak az ötvenes években. A fényképeken, dokumentumokon és tervrajzokon az (át)alakuló települések legfontosabb épületei, külső és belső terei szerepelnek. A tárlat rendezői a korszak kiemelt, de mára jobbára elfelejtett képzőművészeinek alkotásaiból is válogattak, így találkozhatunk többek között Bernáth Aurél, Ék Sándor és Domanovszky Endre műveivel is. A kiállításon látható játék- és híradófilmek részletei tovább árnyalják a propaganda által egyoldalúan ábrázolt hétköznapokat.
„Ami ott készült és épült, az azért monumentális vállalkozás volt. Magyarországon ilyen még nem történt: felépíteni egy városrészt, beköltöztetni a gyárépítőket, elkezdeni a gyárat építeni, ugyanakkor a várost is fejleszteni, miközben a gyár újra tovább terjeszkedik - ennek az egésznek volt egy óriási romantikája [...] Mi akkor nem tudtuk, hogy lehetett volna jobban és jobb helyre, másként építeni; és rettenetesen izgalmas volt az az embertömeg, ami ott összeverődött. Az országnak részben a szemete, részben a java került oda, mert például vonatrakományszám hozták oda a pesti kurvákat dolgozni, és az exkavátor néha csecsemőholttesteket emelt ki a földből [...] Valamiféle aranyláz jellege volt az építkezésnek.”
(Örkény István visszaemlékezése, 1970-es évek)