Emigrált dallamok

Ki tud hiteles választ adni olyan kérdésekre, melyekkel a menekültválság és különösen a kvóta népszavazás kapcsán szembesülünk? Bartók Béla gondolatai 70-80 éve semmit sem veszítettek érvényükből, sőt ma különösen aktuálisak és hitelesek. Humanistaként, kutatóként, alkotóként átlátta kora előítéletességét, a szolidaritás hiányát, az uszítást, ellenségkeresést, a kulturális és politikai elzárkózást, a fajvédő eszmék torzító és pusztító erejét, és végül maga is az emigrációt választotta. Bartók tudta, mennyire nehéz a búcsú, a szeretett haza elhagyása – még akkor is, ha biztos egzisztencia és megbecsülés várja az „új világban”. A különbözőséget nem az elválasztás, hanem a jobb megértést szolgáló összehasonlítás eszközének tekintette. 1937-ben le merte írni: a „faji tisztátalanság” a zenében jótékony hatású, hiszen „a jól asszimilált idegen hatások lehetőséget adnak a gazdagodásra.”

Felolvas: Gyabronka József, színművész

Sülyi Péter filmje: Mozgóképek Bartókról (1988, kb. 25 perc)
Előtte beszélgetés a film rendezőjével
Sülyi Péter rövidfilmje egy - Bartók halála előtt két évvel készült - amatőr némafilm hanganyagának Tusa Erzsébet zongoraművész és Lendvai Ernő zenetudós közreműködésével történő rekonstrukcióját követi nyomon.

Szerkesztette: Madaras Géza