Csillag Ádám: Dunaszaurusz (1988)

A Dunaszaurusz a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer problémáinak átfogó ábrázolásával egyszersmind a magyarországi diktatórikus társadalmi berendezkedés csődjét is bemutató dokumentumfilm. A film – túllépve egy-egy film szokásos hatóerején – drámai erővel mutatta be a tervezett dunai vízerőmű körüli ökológiai, társadalmi problémákat, a demokratizmust gátló tényezőket és a rendszerváltást megelőző civil kurázsi kialakulását, megjelenését. (1988-ban a kritikusok a legjobb dokumentumfilmnek tartották.) Egy szocialista óriás-beruházás várható természet és környezetromboló hatásának bemutatása mellett a film feltárja a szocialista állam működésének diktatórikus vonásait, ütköztetve a rendszerváltást megelőző időszak legfontosabb társadalmi megmozdulásait szervező Duna Kör tagjainak tevékenységével. A film a sajtóban, 1985-ben párthatározattal betiltott témát, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer történetét követi nyomon, megszólaltatva az elhallgattatott tudósokat, az illegalitásban szervezkedő környezetvédőket.
Keletkezésének időszakában, 1984–1988-ig a témával kapcsolatos hírzárlat volt érvényben. A Dunaszauruszt elkészültét követően betiltották, a filmszemlén nem kerülhetett versenybe, de egy az országgyűlési képviselők és a nyilvánosság számára rendezett vetítés után, amelyen több százan vettek részt, a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága sikerrel javasolta a miniszterelnöknek a nagymarosi vízlépcső építésének leállítását. A filmet társadalmi nyomásra és egy per megnyerése után, a Magyar Televízió 1989 tavaszán mutatta be. A film címe állandó jelzőként honosodott meg a hazai és nemzetközi politikai és sajtónyelvben a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megnevezésére.

Csillag Ádám
Csillag Ádám a kortárs magyar dokumentumfilmezés kiemelkedő alakja.
1984-ben fejezte be a Színház és Filmművészeti Egyetemen s azóta lankadatlanul készíti dokumentumfilmjeit – húsz éve dolgozik a pályán. A diploma átvétele után bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió műhelymunkájába, ahol 1984-1988-ig készítette első dokumentumfilmjét, a revelatív hatású Dunaszauruszt. 1989-től dolgozott a Magyar Televízió több szerkesztősége számára. Kamerájával jelen volt a prágai „Bársonyos Forradalom” eseményein, a csehszlovák kommunista rezsim bukásánál. 1990-től részt vett az MTV Opál produceri irodában indult emberi-jogi, kisebbségi és társadalmi- szociális magazinok kialakításában és fejlesztésében. Csillag Ádám, a Magyar Film és TV Művészek Szövetsége etikai bizottságának és a Duna Kör Elnökségének tagja.

Vargha János
Környezetvédő és fotográfus. 1977-ben szerzett biológus diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1981-től publikál és előadásokat tart a vízgazdálkodás és vízépítés környezetvédelmi vonatkozásairól. A Duna Körnek alapító tagja, amely 1985-ben megkapta a Right Livelihood Award-ot, az alternatív Nobel-díjat. Az 1977-ben megjelent A hágai döntés című, a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében hozott döntésről szóló könyv szerkesztője és a Vízerő és politika című fejezetének szerzője. 1998–2000 között a magyar kormány környezetpolitikai főtanácsadója volt.

A program Axel Braun VALAMILYEN ELLENZÉK című kiállításához kapcsolódó POLITIZÁLT TÁJ rendezvénysorozat része. A rendezvénysorozatot a CEU Institute for Advanced Study, a Kunststiftung NRW, a CEU Visual Studies Platform és a Blinken OSA Archivum támogatja.

A filmet magyar nyelven, angol felirattal vetítik. A beszélgetés nyelve magyar.